Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk, a psorinet.hu honlapon „sütiket" (cookie) használunk. Ha a továbbiakban a beállítások változtatása nélkül marad honlapunkon, akkor azt feltételezzük, hogy Ön elégedett azzal, amit a „süti" használatával a psorinet.hu weblapon megkap. A sütit természetesen bármikor elutasíthatja, törölheti is számítógépéről, de ez esetben nem biztos, hogy a honlap minden funkciója megjeleníthető. Részletesebben itt: Wikipédia. A jobb oldali (kék) gombra kattintva elutasítja a sütit, és úgy lép tovább.

(A Dunántúli Napló BAMA című internetes kiadásától vettük át az alábbi interjút, melyben a szerző a Szegedi Pszoriázis Klub tiszteletbeli tagjával beszélget abból az alkalomból, hogy dr. Gyulai Rolland tanszékvezető egyetemi docensként és a Pécsi Bőr-, Nemikórtani és Onkodematológiai Klinika igazgatójaként idén július elsejétől megkezdte munkáját Baranya megye fővárosában. A fénykép a Szegedi Pszoriázis Klub egyik összejövetelén készült, amelyen dr. Gyulai Rolland tartott előadást.)

Dr. Gyulai Rolland egyetemi docens előadást tart a Szegedi Pszoriázis Klub összejövetelén.Július elsejétől vezeti a pécsi bőrgyógyászati klinikát dr. Gyulai Rolland egyetemi docens, aki Szegedről érkezett Pécsre. Az új igazgató komoly fejlesztéseket tervez, és abban bízik, hogy a betegek már rövid időn belül jelentős fejlődést tapasztalhatnak. A szakember a saját blogján avatja be a betegeket és az érdeklődőket szakmája rejtelmeibe. (x)

– Nemrégen vette át a pécsi bőrgyógyászati klinika vezetését, korábban Szegeden dolgozott, ahol komoly ismertséget is szerzett magának. Mi motiválta a váltást?

– Egy jó munkahely kicsit olyan, mint a család, ahol nagyon jó hosszú éveket eltölteni, de senki sem akar megöregedni, mondjuk az édesanyja szoknyáján. Mindenkinek vannak saját motivációi, céljai, amelyeket meg szeretne valósítani, így bármilyen fájó is az néha, tovább kell tudni lépni, nem szabad megrekedni egy szinten, más környezetben is bizonyítani kell, hogy mit tudunk, mind másoknak, mind magunknak.

– Elsődleges szakterülete egy elterjedt és komisz betegség, a pikkelysömör kezelése, és ezzel kapcsolatban kiterjedt ismeretterjesztő munkát is folytatott már szegedi évei alatt. Miért gondolta úgy, hogy kicsit túl kell lépnie a hagyományos orvosi szerepen?

– A pikkelysömör nagyon sok embert, mintegy a lakosság 1,5 százalékát, azaz 150 ezer embert érint Magyarországon, másrészt rengeteg tévhit is van vele kapcsolatban, mind a betegek, mind az orvosok között. Krónikus betegség révén a pikkelysömör nagyon megnehezíti a betegek életét, és egészen tíz évvel ezelőttig nem léteztek hatékony gyógymódok. A kezelések csak rövid ideig voltak hatásosak, rengeteg kényelmetlenséget okoztak, a betegség újra hamar felütötte a fejét, és mindezért sok beteg fel is adta. Azt gondolták, hogy ők már megpróbáltak mindent, úgysem tudnak nekik mit mondani, ugyanazokat a gyógyszereket írják fel, minek menjenek hát orvoshoz? Az elmúlt időszakban azonban szerencsére nagyon sok minden megváltozott a betegség kezelése terén. Rengeteg új, hatásos gyógyszer került bevezetésre, új terápiák, amelyek révén mind a súlyosabb, mind az enyhébb verziókban szenvedő betegek részére komoly segítséget tudunk nyújtani. Sok betegünk ma már teljes életet tud élni csupán évi három-négy injekció segítségével, nem kell gyógyszereket szedniük, avagy különböző kenőcsökkel kenegetni magukat. Az egyik motiváció tehát ez volt: próbáljuk meg elérni őket. Másrészt az orvosokban is él egyfajta tévképzet, nem csak a betegségről, hanem a bőrgyógyászatról is: sokszor megragadnak annál a kérdésnél, hogy most akkor a piros vagy a fehér kenőcsöt írjuk-e fel, pedig a bőrgyógyászat ennél lényegesen magasabb szinten áll ma már, rengeteg új, hatékony gyógyszer és kezelés létezik. Azok a klasszikus, 30 szerből álló receptek, amiket korábban alkalmaztunk, egyre inkább meghaladottá válnak, a gyógyszerek egyre eredményesebbek, célzottabbak, nem kell már 30 különböző szert felírnunk, hogy hátha az egyik tényleg hat, hanem elég egyet. Jelentős fejlődés történt tehát, és erről tudnia kell mind a közvéleménynek, mind a szakmának: van értelme felkeresni a bőrgyógyászokat.

– Krónikus betegségről lévén szó, nyilván voltak olyan páciensei, akiket akár évtizedek óta kezel. Mennyire alakulnak ki személyes viszonyok az orvos-beteg kapcsolaton túl?

– Ez mindig akkor derül ki, amikor az ember elválik egy-egy betegtől. Amíg Szegeden dolgoztam és napról napra csináltam a rendeléseket, nem is igen realizáltam, hogy mindez milyen erőteljes kötődésekhez vezethet. Nem mindig jó az, hogyha mély személyes viszonyok alakulnak ki, miután ezek az ember döntéseit is befolyásolják, szerencsésebb, ha megmarad bizonyos távolság orvos és beteg között. Persze néha ezt nehéz betartani. Amikor Pécsre jöttem, akkor sok betegem mondta, hogy ők akkor utánam jönnek. Erről megpróbáltam őket lebeszélni, miután a szakmai háttér továbbra is megmaradt Szegeden, azért pedig nem biztos, hogy érdemes utazni 200 kilométert, hogy továbbra is én lássam el őket. Ezzel együtt teljesen érthetőek ezek az érzelmi kötődések. Jó kapcsolatom volt a betegekkel, a helyi betegeket tömörítő Szegedi Pszoriázis (a betegség tudományos megnevezése – szerk.) Klub tiszteletbeli tagjává is választott, sokan sajnálkoztak, amikor otthagytam a várost. Mindez természetesen jólesik az embernek; sokszor orvosként nem is vesszük észre ezeket a kötődéseket.

– Egy blogot is elindított, amely a betegséggel kapcsolatos legfontosabb információkat közli; Magyarországon nem sok példa van arra, hogy egy orvos szakmai blogot tartson fenn. Mi vitte rá Önt erre a vállalásra, és milyen reakciókat kapott?

– Sajnos időhiány miatt az utóbbi időben nem tudtam ezzel eleget foglalkozni, ezzel együtt ez egy nagyon fontos ügy. A közösségi média használata nem túl elterjedt az orvoslásban, azonban léteznek már pozitív példák arra, hogy hogyan lehet becsatornázni az egészségügybe. A betegek rengeteg esetben az interneten néznek utána információknak, amelyek jelentős részének nincs semmi valóságalapja. El kell fogadnunk, hogy így működik a világ, és ha azt szeretnénk, hogy a beteg valós tudáshoz jusson, akkor azt nekünk kell szolgáltatni. Az orvostársadalomnak ebbe az irányba kell mozdulnia, minden részszakma esetében feladat lenne az, hogy megfelelő információkhoz juttassa a betegeket, és akkor nem kétes eredetű és értékű, sokszor minden alapot nélkülöző információk keringenének. A sok munka mellett persze erre nem mindig marad az embernek ideje, ezért elhanyagoltam az utóbbi időben a blogomat, de fontos lenne ezzel foglalkozni.

– Július elején vette a pécsi bőrgyógyászati klinika vezetését. Milyenek az első tapasztalatok?

– Ezt megelőzően is volt némi kapcsolatom a Pécsi Tudományegyetemmel, tanácsadói feladatokat láttam el, épp azért, hogy jobban megismerjem a körülményeket. A tapasztalataim vegyesek. Az egyik oldalon sok jó szakembert és tenni akaró embert látok, emellett viszont az elmúlt néhány évben kicsit elhanyagolták itt ezt a szakmát, nem igazán volt gazdája, ezért aztán fejlesztések maradtak el, de például a klinika állagára sem fordítottak kellő figyelmet, sok dolgozó pedig más intézményekbe, avagy külföldre távozott. Az ő pótlásuk, visszacsábításuk nem egyszerű feladat, ez az első és legfontosabb dolgom. Szerencsére jó periódusban vagyunk: több gyesen lévő kolléganőnk most tért vagy tér vissza, ami megkönnyíti a munkát. Néhány hónapon belül nagyobbrészt normalizálódhat a helyzet ezen a téren, és olyan kezelések elindítására is lesz mód, amire eddig nem volt erőforrásunk. A másik fontos kérdés az épület állapota; a pécsiek jól tudják, hogy a klinika költözése hosszú ideje napirenden van, és jelentős késlekedés után végre meg is valósul, miután októberben átadják a klinika új részlegét az Akác utacában. Épp pár napja néztem meg az új épületet, és szépen halad az építkezés. Az új helyen nagyságrendekkel kényelmesebb, korszerűbb körülmények között tudjuk majd várni a betegeket; sokan a mostani helyzet miatt nem minket választanak. Következő lépésként az eszközparkunk fejlesztését tervezem, mert sajnos sok műszerünk nem volt kellően karbantartva, illetve egyszerűen elavult. Jelenleg nem tudunk rendes fényterápiás kezelést biztosítani, mivel a készüléket már megjavíthatatlan állapotban van: egy korszerűbb modell beszerzésén dolgozom jelenleg a Klinikai Központ és az orvoskar vezetésével karöltve. Ezen a téren komoly akarat mutatkozik az egyetem részéről arra, hogy ezt a helyzetet orvosolja, és nagyon remélem, hogy egy év múlva már arról tudok beszámolni, hogy korszerű felszerelésünk van, esetenként olyan műszerekkel, amelyek az egész országban csak Pécsett érhetőek el. Azt remélem, hogy betegeink rövid időn belül jelentős változást vesznek majd észre mind a környezetben, mind a kezelésekben.

– Magánemberként hogyan tetszik a város?

– Az Alföldről jövök, szóval ez meglehetősen más élmény. Nagyon szeretem Szegedet, és hosszú ideig fel sem merült bennem, hogy máshol élhetnék. Az elválás ebből a szempontból nehéz volt, de az a kevés hely egyike, amellyel esetleg felcseréltem volna Szegedet, épp Pécs volt. Nagyon szép a város, és én nagyon szeretem a hegyeket, a kirándulást, a téli sportokat. Édesapám révén miskolci származású vagyok, és ez megmaradt gyerekkoromból, és szeretném, ha az én gyerekeim is hasonló élményekkel gazdagodnának. Ami hiányzik, az a barátok és a tágabb család. Korábban semmiféle kötődésem nem volt Pécshez, csupán egy volt gimnáziumi osztálytársam él itt. Ez kicsit megnehezíti az első időszakot, de közben folyamatosan fedezzük fel a családommal a várost, és itt talán még több kulturális érték is van, mint Szegeden.

Még blogot is vezet

Dr. Gyulai Rolland 1968-ban született Orosházán, egyetemi tanulmányait a szegedi Szent- Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen végezte, ahol 1993-ban szerzett summa cum laude minősítéssel diplomát, és itt kezdte meg a munkát is a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikán. Szegedi munkája mellett többször is dolgozott kutatói ösztöndíjasként külföldön, Németországban és az Egyesült Államokban. A Magyar Dermatologiai Társaság elnökségi tagja, a Psoriasis Szekció elnöke. A pikkelysömörrel kapcsolatos tévhitek eloszlatása és a betegség megismertetése céljából blogot vezet, ami a http://psoriasis.webnode.hu/ címen érhető el. Nős, két gyermek édesapja.

Szóljon hozzá!

Hozzászólás beküldése vendégként

0
szabályok és használati feltételek.

E véleménycsere résztvevői

   
   
© Copyright 2006 - 2017 Szegedi Pszoriázis Egyesület