Alapszabály

A SZEGEDI PSZORIÁZIS EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.

Az Egyesület neve: Szegedi Pszoriázis Egyesület

Székhelye: 6723 Szeged, Hont Ferenc u. 22/B. 5. em. 15.

Működése kiterjed az ország egész területére.

Kiadásait tagdíjakból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból fedezi.

Az Egyesület feladatait közhasznú tevékenységként, nyereség és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú egyesület formájában látja el.

2.

Az Egyesület önkormányzati elven működő szakmai érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy.

AZ EGYESÜLET CÉLJA

3.

A pszoriázis – más néven pikkelysömör – nagyon gyakori betegség. Előfordulása világviszonylatban átlagosan 2%-ra tehető, Magyarországon a pszoriázisos betegek száma kb. 200.000. A pszoriázis ma még nem gyógyítható, csak tünetmentesíthető, ami azt jelenti, hogy ha el is tűnik, kiújulásra hajlamos, így a betegség, vagy annak lehetősége a beteget akár egész életén át elkíséri. A beteg ezért egy mások által is látható, gyógyíthatatlan betegség miatti szorongásban él. Ennek következményei nem csak a kezelés időigényességében, hanem a többségében munkaképes korú betegnél az interperszonális kapcsolatok és a társadalmi érvényesülés kudarcaiban is jelentkeznek. A beteg tájékozatlansága miatt, mely vonatkozik a betegségére, és annak kezelési lehetőségeire, sokszor kiszolgáltatott, az indokoltnál súlyosabb helyzetbe kerül. A pszoriázisos beteg tehát az orvosi kezelés mellett más segítségre is szorul, melyet leginkább saját betegtársaitól kaphat meg. Ez motiválta a pszoriázisos betegek érdekében az Egyesület alapítását.

Az Egyesület működésének célja a pszoriázisos betegek érdekvédelme, célja megvalósítása során közhasznú tevékenységeket folytat, melyek főként az alábbiak:

– a betegek tájékoztatása – megfelelő szakemberek bevonásával – betegségük természetéről, az újabb kutatások eredményéről, kezelési módokról, azok hatékonyságáról, mellékhatásairól;

– az egészséges életmódra történő neveléssel küzdeni a betegség megelőzéséért, a kiújulások elkerüléséért;

– a pszoriázis kezelésében hatékony nap-, vízfürdőzésre alkalmas helyek, kedvezményes gyógyüdülési lehetőségek felkutatása;

– a gyógyszerek beszerzésében segélynyújtás iránti eljárás.

E tevékenységeit az Egyesület a lakosság egészségi állapotának javítása, jobb életminőség elősegítése érdekében folytatja az egészségről szóló 1997. évi CLIV. törvény 144. § (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

Az Egyesület biztosítja, hogy szolgáltatásai az Egyesület tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek legyenek.

EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE, MEGSZŰNÉSE

4.

4.1. Az Egyesület tagja minden olyan természetes és jogi személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadva, a belépési nyilatkozaton az Egyesületbe való belépési szándékát kinyilvánítja. A rendes tagok Egyesületbe való felvétele úgy történik, hogy a tagfelvételről írásbeli kérelem alapján az Elnökség dönt, melynek elutasító határozatával szemben 30 napon belül a Közgyűléshez lehet fordulni jogorvoslati kérelemmel.

4.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt. Költségvetési szerv nem lehet az Egyesületnek pártoló tagja. A Közgyűlés továbbá tiszteletbeli tagot választhat. E különleges jogállású tagok az Egyesület szerveibe nem választhatnak, és az egyesületi szervek döntéshozatalában csak tanácskozási joggal vehetnek részt. A pártoló és tiszteletbeli tagok tisztségre nem választhatóak.

5.

A tagsági viszony megszűnik:

a) A tag kilépésével: a tag tagsági jogviszonyát az Egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

b) A tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával: amennyiben a tag nem felel meg a 4.1. és 4.2. pontokban meghatározott feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az Egyesület Közgyűlése dönt.

c) A tag kizárásával: a Közgyűlés titkos, minősített szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki jogszabályt, az Egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő, illetve az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartást tanúsít. A kizárási eljárást bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezheti. Az eljárást az Elnökséghez címzett írásbeli nyilatkozattal lehet kezdeményezni. Az Elnökség a bejelentéstől számított 15 napon belül az érintett tagot meghallgatja, és beszerzi a döntéshez szükséges adatokat, információkat, és jelentést készít a Közgyűlés számára, melyben indítványt tesz a tag kizárására illetve az eljárás megszüntetésére. Az Elnökség intézkedik rendkívüli Közgyűlés haladéktalan összehívásáról és a jelentését benyújtja a Közgyűlés számára. A Közgyűlés meghallgatja az Elnökség jelentését, az érintett tagot, majd titkos szavazáson, minősített többséggel (Közgyűlésen jelenlévő tagok kétharmados többségével) hozza meg határozatát. A Közgyűlés kizáró határozatával szemben az érintett tag 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

d) A tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

6. Jogok

Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában, az Egyesület szerveibe választhat és választható. A szavazati jogát minden rendes tag személyesen gyakorolhatja, szavazati joga csak a rendes tagoknak van. Az Egyesület minden tagja részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein, és minden tag jogosult továbbá az Egyesület által biztosított kedvezményekre.

Az Egyesület szervei által hozott jogsértő vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt – ide értve a jelen alapszabály 5. pontjában szabályozott kizáró határozat megsemmisítését – a határozat tudomására jutásától számított 30 napos jogvesztő határidőben az érintett tag pert indíthat. A határozat végrehajtását a perindítás nem gátolja, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

7. Kötelezettségek

Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, nem veszélyeztetheti az Egyesület céljainak megvalósulását, továbbá köteles tevékenyen közreműködni az egyesületi célok megvalósítása érdekében: a Közgyűlés által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében.

AZ EGYESÜLET SZERVEI: KÖZGYŰLÉS ÉS TISZTSÉGVISELŐK

8. Közgyűlés

8.1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés. A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlés helyéről, idejéről, és annak napirendi pontjairól az Elnökség dönt. A Közgyűlést az elnök hívja össze szükség szerint, de legalább évente egyszer. A Közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetve ha azt a tagok legalább 1/10-e az ok és a cél megjelölésével kéri. A Közgyűlésre minden tagot írásban postai úton, vagy a tag által megadott e-mail címre küldött levéllel elektronikus úton kell meghívni úgy, hogy a meghívókat az ülés előtt legalább 15 nappal kell kézbesíteni. Elektronikusan megküldött meghívó akkor válik kézbesítetté, amikor a címzettnek lehetősége nyílt annak tartalmát megismerni.

A Közgyűlési meghívó tartalmazza a Közgyűlés helyét, idejét és a megtárgyalandó napirendi pontokat.Az eredeti Közgyűlési meghívó tartalmazza az esetleges határozatképtelenség esetén a legkorábban a határozatképtelen Közgyűlést követően 30 perccel későbbi, de legkésőbb 15 napon belüli időpontra összehívható megismételt Közgyűlés helyét és időpontját azzal, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Amennyiben azonban a megismételt Közgyűlés az eredetitől eltérő napra kerül összehívásra, úgy a tagoknak újabb meghívót kell küldeni, amely felhívja a figyelmüket a megváltozott határozatképességi szabályokra.

A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 5 napon belül, a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok több mint fele jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, megismételt Közgyűlést kell tartani. A megismételt Közgyűlés legkorábban a határozatképtelen Közgyűlést követően 30 perccel későbbi, de legkésőbb 15 napon belüli időpontra hívható össze. A megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, ha erre a tagok figyelmét előzetesen felhívták.

8.2. A Közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A Közgyűlés az Elnökség tagjait és a tisztségviselőket ugyancsak egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással választja meg.

Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

8.3. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A Közgyűlés időpontjáról és a napirendi pontjairól az Egyesület honlapján szerepel tájékoztatás.

A Közgyűlés levezető elnöke az elnök, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes.

A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a Közgyűlés elnöke és két további tag hitelesítenek. A Közgyűlés a napirendi pontok megvitatása előtt dönt a jegyzőkönyvezető, jegyzőkönyv hitelesítők és a szavazatszámláló megválasztásáról.

A szavazati joggal rendelkező tagok e jogukat személyesen gyakorolhatják.

A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

-  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

-  bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

8.4. A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak az alábbi kérdések:

– az Alapszabály megállapítása és módosítása;

– az éves költségvetés, illetve az előző évről szóló számviteli beszámoló elfogadása. Az éves költségvetésről, illetve az előző évről szóló számviteli beszámolót a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással fogadja el;

– az Elnökség és a tisztségviselők éves beszámolójának elfogadása;

– az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, szétválásának vagy feloszlásának kimondása, a Közgyűlés nem dönthet azonban az Egyesület feloszlásáról, ha az Egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az Egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította;

– az elnökségi tagok és a tisztségviselők megválasztása, visszahívásuk, díjazásuk megállapítása,

– az Elnökség tagfelvételről szóló elutasító határozata elleni jogorvoslati kérelmek elbírálása,

 – döntés a tag kizárásról,

– tiszteletbeli tagok felvétele.

A Közgyűlés hatáskörébe tartozik továbbá:

– a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;

– az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

– a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

– a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

– a végelszámoló kijelölése.

8.5. Az Elnökség, illetve az Elnökség képviseletében az elnök köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

– az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

– az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

– az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

A fentiek miatt összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

9. Elnökség

9.1. Az Elnökség 5 tagból áll, tagja az Egyesület mindenkori elnöke, az elnökhelyettes és a titkár. Az Elnökség további tagjainak egyike programszervezőként működik.

A Közgyűlés mind az Elnökség tagjait, mind a tisztségviselőket (képviselőket) 5 évre választja. Az Elnökség tagja – és így elnök, elnökhelyettes és titkár – csak az lehet, aki legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a bíróság a képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, és aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, továbbá aki magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Az Elnökség tagjai feladataikat személyesen kötelesek ellátni.

Nem lehet elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet elnökségi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak ilyen, vagy ehhez hasonló tevékenységtől.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig:

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

Két Közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az Elnökség feladatkörébe tartozik:

– az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

– a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

– az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

– az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

– az Egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

– a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;

– az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

– részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

– a tagság nyilvántartása;

– az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

– az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

– az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

– az Alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés és a tiszteletbeli tagfelvétel iránti javaslatok Közgyűlés elé terjesztése.

Döntéseiről, intézkedéseiről a következő Közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni.

Az Elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Ha az Elnökség ülése nem határozatképes, megismételt elnökségi ülést kell tartani. A megismételt elnökségi ülés ugyancsak akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Az Elnökség a szükséghez képest – de évente legalább négy alkalommal – ülésezik. Az Elnökség ülését az elnök hívja össze. Az Elnökség ülésére minden tagot a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és az ülés napja között legalább 5 nap időköznek kell lennie. Bármely, az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

-  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

-  bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

Az Elnökség üléséről a 10. pontban írtak szerint jegyzőkönyvet vezet.

Az Elnökség ülése személyes részvétellel elektronikus úton is lefolytatható, ha az Elnökség tagjainak személyazonossága az igénybe vett elektronikus úton hitelt érdemlően igazolható, és az Elnökség ülése megfelelőn dokumentálható.

Elektronikus úton akkor tartható elnökségi ülés, ha minden elnökségi tag és a napirendi témákban esetleg érintett más résztvevő előzetesen nyilatkozik arról, hogy az ülés idejére internetre kapcsolódó számítástechnikai munkaállomással rendelkezik, illetve ilyenhez az ülés teljes tartama alatt zavartalanul hozzáférhet, és ez a számítástechnikai munkaállomás képes audiovizuális jeleket (hangot, esetleg webkamera-képet és hangot) fogadni és továbbítani, továbbá az elnökségi ülés résztvevője ezen jeltovábbító és -fogadó szoftvert és hardvert megfelelően tudja kezelni.

Az elektronikus úton megtartott elnökségi ülés teljes tartamát hang- vagy videofelvétel formájában rögzíteni kell. Az így készült elektronikus jegyzőkönyvet a szokásos számítástechnikai adathordozókkal kell rögzíteni, és egy példányt az Egyesület iratai között kell tárolni.

Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.

Az Elnökség ülései nyilvánosak, melynek helyéről, idejéről az Egyesület honlapján ad tájékoztatást.

9.2. Az elnök jogai és kötelességei:

– összehívja a Közgyűlést,

– végrehajtja a Közgyűlés határozatait, illetve a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe véve intézkedik a Közgyűlés határozatainak megfelelő végrehajtása iránt,

– az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációkat ellenőrzi,

– a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőrzi,

– a tagság pénzéről a pénzkezelőket elszámoltatja,

– tárgyal az Egyesület programjának teljesítésével összefüggő támogatói, szervezési, vagy egyéb ajánlatok indítványozóival.

9.3. Az elnökhelyettes jogai és kötelességei:

Az elnök akadályoztatása esetén az elnököt teljes jogkörrel helyettesíti.

9.4. A titkár jogai és kötelességei:

– az Egyesület pénzállományának kezelése,

– eseti megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez,

– a számlák kezelése és nyilvántartása, azok hitelességének ellenőrzése,

– a pénztárkönyv vezetése,

– az Egyesület iratainak, a kiadási és bevételi pénztárbizonylatok vezetése,

– mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése.

9.5. A programszervező jogai és kötelessége:

– az évi tevékenységi programmal összhangban megkeresi a tagság érdeklődésének megfelelő szakelőadókat, akik az Egyesület alapcéljainak megvalósítása érdekében klubnapi előadásokat tartanak,

– megszervezi az egyesületi klubnapokat,

– kapcsolatot tart a tevékenységben hasonló bel- és külföldi szervezetekkel, gyógyfürdőkkel, pszoriázisbeteg-ellátó központokkal és ezekkel megteremti az együttműködési lehetőséget.

10.

A Közgyűlésről és Elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a Közgyűlés illetve elnökségi ülés helyét, idejét, a jelenlévőket, napirendet, a lényeges hozzászólásokat és meghozott határozatokat, mely jegyzőkönyveket a jegyzőkönyvvezetőn és a levezető elnökön túlmenően jegyzőkönyv hitelesítőként két további – esetenként megválasztott – tag is aláírja, az elnökségi ülésről készült jegyzőkönyvet az Elnökség tagjai írják alá.

Az elnök a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe. A bejegyzésből ki kell derüljön a döntés tartalma, időpontja, a döntés hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé. Az elnök köteles mind a Közgyűlés, mind az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni.

A Közgyűlés és az Elnökség döntéseit az elnök a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtábláján kifüggeszti, valamint az Egyesület honlapján közzéteszi.

Az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba az Egyesület székhelyén – az Egyesület képviselőjével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

Az Egyesület a saját honlapján nyilvánosságra hozza az Egyesület szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, a működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. Az Egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

11.

Az Egyesület képviseletére az elnök és az elnökhelyettes jogosultak akként, hogy a képviseleti joguk önálló. Ugyanezen személyek ugyanilyen módon rendelkeznek az Egyesület bankszámlája felett is.

AZ EGYESÜLET VAGYONA, GAZDÁLKODÁSA

12.

12.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az Egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg.

Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel, esetleges gazdasági-vállalkozási tevékenységből, szolgáltatás nyújtásából származó bevétellel, pályázati vagy más támogatással, adománnyal vagy egyéb bevétellel gazdálkodik.

Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet. A gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel, azt csak a létesítő okiratban meghatározott közhasznú tevékenységre fordíthatja.

12.2. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok azonban csak az esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig tartoznak felelősséggel.

12.3. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni, és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzleti év azonos a naptári évvel, a mérleg fordulónapja – az Egyesület megszűnését kivéve – december 31. napja. Az Egyesület könyvvezetése a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történik. Az Egyesület beszámolója a jogszabályi előírásoknak megfelelően tartalmazza a mérleget (egyszerűsített mérleget), az erdménykimutatást (eredménylevezést), valamint kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet. Az üzleti könyvek vezetésére (elsősorban a könyvelésre) az Egyesület tagot, vagy Egyesületen kívüli személyt is megbízhat, mely tevékenységért díjazás állapítható meg.

12.4. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél elősegítésére fordítja, rendezvényeket tart, melyek bevételeit a rendezvény céljában meghatározott körben használja fel.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

13.

Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre.

14.

Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, azoktól támogatást nem fogad el, és pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog.

15.

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt a polgári törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és más hatályos jogszabályok rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadók.

Kelt Szegeden, 2014. augusztus 6. napján

A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítá­sok alapján hatályos tartalmának.

Kelt Szegeden, 2014. augusztus 6. napján

Hullmann László s. k.
elnök       

Előttünk, mint tanúk előtt:

1. Zombori Katalin s. k.
2. Balogh Ferencné s. k.