Szegedi Pszoriázis Egyesület

0
0
0
s2smodern
powered by social2s

2016. február 24-én, a szökőév szökőnapján tartotta idei első összejövetelét a Szegedi Pszoriázis Egyesület. A találkozót – szokás szerint – a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika oktatótermében tartottuk. A szép számban megjelent tagság már jóval 14 óra előtt kezdett gyülekezni, sokan várták dr. Kui Róbert klinikai szakorvos meghirdetett előadását.Dr. Kui Róbert klinikai szakorvos

Az „Újdonságok, vívmányok a pikkelysömör kezelésében” című előadásában dr. Kui először is rövid áttekintést adott a pszoriázis kezelésének az elmúlt 80-100 év alatti fejlődéséről, igen szemléletesen összehasonlítva azt a telefonálás eszközeinek fejlődésével (szemléltetve ezek hatékonyságát, képességeit a régi kábeles készüléktől a mai okostelefonig, illetve a pszoriázis kezelésének kezdeti formáitól a mai legújabb biológiai terápiás eszközökig). Külön részletezte a különbségeket a hagyományos kezelési módszerek és a biológiai terápia között, nem csak a kezelés eredményessége, hanem annak költség oldali szempontjából is, utalva arra, hogy a biológiai terápia lényege a gyulladásos sejtek közötti kommunikáció célzott gátlása az azokra ható ellenanyagok (blokkoló fehérjemolekulák) segítségével. Ezeknek a blokkoló fehérjéknek a tudományos kutatása, a hosszadalmas kísérletek utáni előállítása rendkívül költséges, így ezek a gyógyszerek nagyon drágák. Szerencsére azonban a magyar társadalombiztosítás – nem korlátlanul ugyan – a legsúlyosabb esetekben átvállalja a kezelések költségeit. Magyarországon jelenleg négy biológiai terápia alkalmazható, ezek közül három a bőr alá (subcutan) oltással, egy pedig intravénás infúzióval kerül a beteg szervezetébe. A bőr alá fecskendezhető „régebbi generációs” szerek közül van olyan, amelyiket hetente kell adagolni (heti 1× – Enbrel), van, amelyiket kéthetente (Humira), illetve amelyiket 12 hetente, azaz háromhavonta (Stelara) kell a beteg szervezetébe juttatni. Az intravénásan adható Remicade nevű szert a betegnek nyolchetente (kéthavonta) kell megkapnia ahhoz, hogy a kezelés megfelelő eredményt mutasson.

Természetesen a biológiai terápiás kezelésben „régebbi generációs” eszköznek csak azért lehet nevezni ezeket a mindössze 10-15 éve alkalmazott szereket, mert 2015-ben megjelent egy új gyógyszer, amely az eddig alkalmazott, szisztémásan (azaz nem csak helyileg, hanem az egész szervezeten belül) ható TNF Alfa gátlók, illetve IL 12-IL 23 gátlók helyett hozott új, „forradalmi” lehetőséget.

Az új találmány lényege, hogy a pikkelysömör gyulladásos folyamataiban fontos szerepet játszó, úgynevezett TNF-alfa gátlókat felváltják a szerben alkalmazott szelektív IL17-gátlók, melyek a fájdalmas, gyulladásos folyamatokat beindító interleukin-17 (IL-17) immunsejtek hatását gátolják. Ezeknek a sejteknek kitüntetett szerepe van a pszoriázis kórlefolyásában, így ha hatásukat gátolni tudják, akkor a beteg tünetmentes lehet, illetve egyre kevesebb lesz a panasza.

A fentiekkel kapcsolatos az „új korszak kezdete”, illetve az az örvendetes hír, hogy az Európai Gyógyszerügynökség (EMA – European Medicines Agency) 2015 januárjában befogadta, azaz engedélyezte azt a hatóanyagot (secukinu­mab), amely alkalmas a középsúlyos vagy súlyos pikkelysömör első vonalbeli kezelésére (tehát elvben minden előzetes egyéb, más szerekkel folytatott kezelés eredményességére tekintet nélkül megkaphatják mindazok, akiknél szisztémás kezelésre van szükség). A korszakváltás abban is megnyilvánul, hogy az összes eddig ismert biológiai terápiás szer másodvonalbeli kezelési lehetőség volt (tehát olyan betegek kaphatták, akiknek a tünetmentesítésben már egyéb alkalmazott szerek nem jártak eredménnyel). 

A gyógyszer a jelenleg ismert minden biológiai terápiánál hatékonyabbnak bizonyult, a vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy a kezelés első 16 hete alatt a páciensek mintegy 70 százalékánál (!) értek el közel tünetmentes, illetve teljesen tünetmentes állapotot.

Várható, hogy a Cosentyx névre keresztelt biológiai terápiás szer (injekció) ez év második felében már a hazai gyógykezelésben is forgalomba kerül.

A pikkelysömör kezelésében használt helyi (lokális) szerek között talán legérdekesebb újdonság a plakkos tünetek kezelésére alkalmas Enstilar, amely az eddig alkalmazott kenőcs-állagú szerek hagyományától eltérően spray formában került piacra, és a bőrre permetezés után kell bedörzsölni.

A fontos újdonságokat ismertető előadást követően az érdeklődőknek lehetőségük volt kérdéseket is feltenni, majd ezt követően az Egyesület Állapotfenntartó Programjának keretében idén februárban a harkányi Zsigmondy Vilmos Gyógyfürdőkórházban balneoterápiás kezelésben részesült három egyesületi tagunk számolt be élményeiről (a negyedik tag február végéig tartózkodik Harkányban).

Az alkalmi fényképekkel gazdagított élménybeszámolót a mintegy két órás találkozó végén az egyesületi tagok otthonról hozott süteményekkel megrakott „terüljasztalkája” körüli beszélgetés, barátkozás zárta.

(Lenti képeinken: Dr. Kui Róbert klinikai szakorvos előadását nagy figyelem kíséri. Alatta: egyesületi tagjaink a harkányi gyógyfürdőkórházban.)