A pszoriázis nem fertőző.
Egyformák vagyunk.

Ebben a cikkcsoportban a Szegedi Pszoriázis Egyesület (2014 júniusa előtt Klub) egyesületi összejövetelein - klubnapjain - történt érdekesebb eseményekről számolunk be.

Idényzáró: pikkelysömör egészségtudatossági délután Szegeden

0
0
0
s2smodern
powered by social2s

2017. június 16-án tartotta a nyári szünet előtti idényzáró összejövetelét a Szegedi Pszoriázis Egyesület.

Ezúttal kivételesen pénteki napon tartottuk az amúgy mindig szerdára időzített összejövetelt, ennek az volt az egyszerű oka, hogy a meghívott budapesti vendégeknek és a szegedi Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika szakorvosainak ez a pénteki nap volt a megfelelő. Ezalkalommal gazdag műsorral, az egyesület Tanult Beteg Programjának keretében egészségtudatosító előadásokkal (na meg egy kis közös uzsonnával) vártuk a tagokat.

A találkozó a meghívónak, illetve az előre jelzett műsornak megfelelően délután két órakor kezdődött. Az egyesület elnökének rövid megnyitója után Prof. Dr. Kemény Lajos tanszékvezető egyetemi tanár, az SZTE ÁOK Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika intézetvezetője köszöntötte az egyesületi találkozót.

Dr. Kemény Lajos megnyitója az alábbi hang-lejátszóra kattintva hallgatható meg:

Ezt követően került sor a Tiszta bőr – betegkérdőív eredményei című előadásra, amelyet Hullmann László, az egyesület elnöke tartott. Mintegy 25 perces előadás keretében ismertette a 2015 őszétől 2016 márciusáig tartó internetes felmérés eredményeit, amelynek a fő célja az volt, hogy egy 20 perces időkeretben megválaszolható kérdőív alapján egy nemzetközi cég az egész világon feltérképezze a pszoriázisban szenvedő betegek véleményét arról, hogy mit gondolnak a pikkelysömörről, hogyan küzdenek meg a mindennapokban ezzel a betegséggel, szerintük elérhető-e a tünetmentesség, azaz a „tiszta bőr” stb.

A világszerte mintegy 398.000 beteget elérő kérdőívre több mint 8.000 beérkezett válasz eredményeiről szóló előadás itt olvasható.

Ezután Dr. Baltás Eszter egyetemi docens tartott igen érdekes előadást, melynek címe „A pikkelysömör – évezredes betegség XXI. 
századi szemmel” volt. A pszoriázis évezredes múltjára az egyiptomi múmiákon talált tünetek szolgálnak bizonyítékul, a betegség alapos megismerésére mégis várni kellett a XX. század közepéig. Napjainkig számos részlettel egészült ki a pikkelysömörről alkotott kép, amiről már tudjuk, hogy a kozmetikai problémán túl számos társbetegséggel jár együtt.

Dr. Baltás Eszter dermatoonkológus egyetemi docens előadása itt nézhető/hallgatható meg.

Baltás tanárnő előadását követően került sor Dr. Paschali Ekaterine klinikai szakorvos előadására: „A betegség lefolyásának követése – betegnapló alkalmazása a mindennapokban” címmel.  

Magyarországon bejegyzett érdekképviseleti betegszervezetek – a budapesti Arthritis Psoriaticás Betegek Egyesülete, a Szegeden bejegyzett, de kaposvári székhelyű Magyarországi Pszoriázis Klubok Egyesülete, a Pécsi Pszoriázisbetegek Egyesülete, valamint a Szegedi Pszoriázis Egyesület – illetve a pszoriázisbetegek kecskeméti civil társaságának, a Kecskeméti Pszoriázis Klubnak a közreműködésével a budapesti Novartis Hungária Kft. elkészítette a pikkelysömörös betegek kezelésének megkönnyítésére alkalmas Psoriasis Tünetnaplót.

Ez a napló tíz kérdésre adható válaszok alapján dolgozza fel a kezelőorvos számára a pikkelysömörös beteg önmagán észlelt tüneti (és hangulati) változásokat, amelyek ismeretében hosszabb időszakra visszatekintve állapíthat meg igen fontos tényeket a bőrgyógyász szakorvos. A naplóban a beteg 1-től 10-ig terjedő skálán, dátumhoz kötve értékelheti, hogy egy adott napon mennyire érezte súlyosnak pl. a psooriázis okozta viszketést, vagy mennyire érezte a betegség okozta fájdalmakat, mennyire hámlott a bőre stb. Csak remélhetjük, hogy mind a bőrgyógyász szakorvosi „társadalom” mind a betegek mielőbb megtapasztalják ennek a naplónak a hasznosságát, és a más hasonló állapotkövetési rendszerekhez – pl. az inzulinnal kezelt cukorbetegek részére rendszeresített Diabétesz Napló –  hasonlóan, és ezek mintájára belátható időn belül általános bevezetésre kerül.

Nyilvánvaló: szakorvosnak és betegnek egyaránt nagy segítség lesz (lehet) ez az állapotkövető napló.

 

 

A találkozó egyik legszínesebb (és tartalmában a hallgatóság számára frappáns újdonságokat hozó) előadásra ezt követően került sor. „Mondja csak, hogy van?” címmel tartotta meg majdnem egyórás szakelőadását Dr. Mosonyi Tamás orvos, kommunikációs tréner, a Szóműhely tréning cég alapítója és vezetője.

Az előadásról készült felvétel itt nézhető meg.

 

Már délután fél öt körül járt az idő, amikor a hallgatóság és az előadásban közreműködő szakorvosok a bőrgyógyászati klinika könyvtárában „terített” uzsonnaasztalhoz ülhettek, hogy kötetlen beszélgetés közben tárgyalják meg az elhangzottakat, illetve beszéljék meg az egyesület nyári programjával (augusztus elején egynapos budapesti kirándulás, augusztus végén pedig egy balatoni hosszú hétvége) kapcsolatos kérdéseket.

Néhány kép a rendezvényről:


Dr. Baltás Eszter egyetemi docens előadását figyeli a közönség.


Dr. Paschali Ekaterine klinikai szakorvos előadása


Kommunikációs tréning: „Mondja csak, hogy van?"
(Középen az előadó, dr. Mosonyi Tamás) 

Előadás és közgyűlés egy napon – beszámoló a márciusi egyesületi találkozóról

0
0
0
s2smodern
powered by social2s

Idén március 22-én tartotta első tavaszi összejövetelét a Szegedi Pszoriázis Egyesület. Az összejövetel kettős céllal került meghirdetésre: a Tanult Beteg Program keretében előadásra is hívtuk a tagságot és az érdeklődőket, meg évi közgyűlésre is – persze csak a tagságot.

A szokásos helyszínen, az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika Simon Miklós termében délután 2 órától kezdődött volna a közgyűlés, mivel azonban a törvényben és az alapszabályban foglaltaknak megfelelő létszámú tagság a meghirdetett időpontra nem jelent meg, így a meghirdetetteknek megfelelően a közgyűlés megtartására később, dr. Szabó Csanád klinikai pszichológus előadása után kerülhetett sor.

dr szabo Dr. Szabó Csanád pszichológus „Hogyan rajzoljuk le a pikkelysömört? – egy pszichológiai rajzteszt bemutatása” című előadásán elmondta, hogy a pszichológiai rajzvizsgálat az egyik legtökéletesebb eszköz arra, hogy feltárjuk a páciens személyiségét az általa adott témára, kérdésekre feleletként készített rajzok elemzésén keresztül.

Az előadást számos példával, páciensek rajzainak rövid bemutatásán keresztül adott elemzésekkel mutatott rá azokra a lehetőségekre, amelyek a pikkelysömörben szenvedő páciensek életvitelében jelentkező problémák, nehézségek pszichológiai feloldására is lehetőséget adnak.

A rendkívül tanulságos, érdekes, konkrét (persze névtelen) példákkal illusztrált előadás nagyon lekötötte a tagságot, utána számos kérdést tettek fel az előadónak, teljesen oldott párbeszéd alakult ki az igen hasznos előadás végére.

Délután, valamivel 3 óra előtt kezdődött az egyesület rendes közgyűlése. A tagság a közgyűlési szervek (jegyzőkönyvvezető, hitelesítők, szavazatszámláló) megválasztása után további három napirendi pont keretében tárgyalták a közhasznú egyesület ügyeit. Beszámolót hallgattak meg a 2016. évi működésről, illetve az elnökség tavalyi tevékenységéről. Mivel ezt a két beszámolót az egyesület elnöksége már három héttel előbb közreadta A BŐR című hírlevélben, nem volt nagyobb vita, a két beszámolót a tagság egyhangú döntéssel elfogadta.

Szintén a tavalyi évre vonatkozott az egyesület pénzügyi jelentése, illetve 2016. évi közhasznúsági és számviteli beszámolója (ezt a tagság szintén előre kézhez kapta). Rövid ismertetés után a jelenlévők a pénzügyi és közhasznúsági–számviteli beszámolót szintén egyhangúlag elfogadták.

Ezt követte a 2017. évi pénzügyi terv, illetve munkaprogram javaslata – ez utóbbi szintén megjelent A BŐR c. hírlevelünkben, a pénzügyi tervjavaslatot pedig a meghívóval együtt kapták kézhez a tagok. A javaslatok rövid megtárgyalás után egyhangúlag elfogadásra kerültek.

(Az egyesületi közgyűlés jegyzőkönyve, illetve a többi irat megtalálható az „Iratgyüjtő" menüpont alatt. Az Egyesület közhasznúsági jelentése az OBH oldalán való megjelenéssel egyidőben lesz elérhető oldalunkon is.)

A jól végzett munkát követően az egyesület hölgy tagjai által otthon készített finomságokat nassolgatva beszélgettek, vagy rendezték idei tagsági jogviszonyukat.

A sikeres „kettős” összejövetel fél 5 után ért véget.

Részlet az egyesületi találkozóról