A pszoriázis nem fertőző.
Egyformák vagyunk.

0
0
0
s2smodern

KEDVES VENDÉGEK!

Noha a pikkelysömör már a középkorban is megtapasztalt bőrbetegség volt, nyugodtan elmondhatjuk, hogy a világ 2004 óta tartja számon a pikkelysömörös, vagy pszoriázisos betegeket, ugyanis a betegek, a bőrgyógyászok és a betegséggel foglalkozó különböző szervezetek kezdeményezésére azóta rendezik meg minden év októberének végén a PSZORIÁZIS VILÁGNAPOT: a svédországi Stockholmban 2004. október 29-én tartották az első hivatalos világnapi rendezvényt.

Magyarországon a pszoriázis világnapot a Magyar Dermatológiai Társulat kezdeményezésére két évvel később, 2006. október 29-én tartották meg első alkalommal. Erre azzal a céllal került sor, hogy felhívják a figyelmet a súlyos bőrbetegségben szenvedők nehéz helyzetére, és eloszlassák a betegségről alkotott tévhiteket. Mi szegediek a korábbi Szegedi Pszoriázis Klub, illetve 2012 óta már Szegedi Pszoriázis Egyesület keretében szintén 2006 óta szervezünk a Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikán pszoriázis világnapi megemlékezéseket.

Európa országaiban a népesség másfél-két százalékát érinti ez a kór, és nagy terhet ró az egyénre, a családra, a társadalomra egyaránt. Hazánkban az érintettség közelít a 2,5 százalékhoz (ami azt jelenti, hogy mintegy negyed millió emberről már tudott, hogy pikkelysömörben szenved). Ahogy mi, az itt jelenlévők tudjuk: egy krónikus, visszatérésre hajlamos, hámló bőrkiemelkedésekkel és különböző méretű plakkokkal járó, de NEM FERTŐZŐ betegség ez, amely nagymértékben rontja az életminőséget. Szerencsére, korszerű biológiai kezelésekkel és gyógyszerek révén a szakorvosi kezelésben részesülő betegek többsége ma már tünetmentessé tehető.

A bőrgyógyászati megbetegedéseknek a súlyosság és a gyakoriság alapján egyik legjelentősebb csoportját a pszoriázis alkotja. Az európai országokban az össznépesség mintegy 2%-át érinti a megbetegedés. Az összes beteg közül pedig közel 10%-nál ízületi érintettség is fellép, ami akár deformáló ízületi gyulladáshoz, mozgás-korlátozottsághoz is vezethet. A Magyarországon manifeszt módon vagy látensen érintett betegek közül mintegy 5%-ra becsülhető azoknak az aránya, akiknek kezelése kifejezett problémát jelent, ugyanis a hagyományos, szisztémás gyógyszeres kezelésekre nem reagálnak.

A pszoriázisban szenvedő betegek jelentős részénél a funkcionális képességeik, általános egészségi állapotuk és az életminőségük súlyosan romlik a betegség miatt, a mindenki által jól látható bőrtünetek jelentős pszichés megterhelést rónak a betegekre és a környezetükre egyaránt, s ez a teher nem ritkán a társadalomból, a környezetből való kirekesztettségig mélyül.

Szerencsére, a korszerű innovatív gyógyszergyártás eredményeinek köszönhetően rendelkezésre állnak azok a helyi kezelések és szisztémásan adható gyógyszerek, melyekkel a betegek életminősége jelentősen javítható. Az igen súlyos bőr-, vagy ízületi érintettséggel is járó betegeknél pedig a legkorszerűbb, úgynevezett biológiai válaszmódosító kezelésekkel lehet kiváló eredményeket, többségében tartós tünetmentességet elérni.

Mindennek ellenére sajnálatos az, hogy Magyarországon a pikkelysömörben szenvedő betegek tekintélyes hányada még mindig nem részesül a megfelelő kezelésben. Régóta tartó betegségüknek tüneteibe belenyugodva gyakran nem is keresik az új lehetőségeket, az ezekről szóló megfelelő információ nem jut el hozzájuk. A nemzetközi pszoriázis nap legfőbb célja, hogy nagyobb publicitást kapjon az a tény, hogy léteznek új és hatásos kezelési lehetőségek, melyek minden betegnek új esélyt jelenthetnek a betegség okozta szenvedésektől való szabadulásra.

A világszerte 2004 óta megrendezésre kerülő pszoriázis világnap ma is aktuális legfontosabb öt üzenete Stockholm óta a következő:

    A pszoriázis a szervezet egészét érintő betegség.

    A pszoriázis nem kozmetikai rendellenesség, hanem betegség.

    A pikkelysömör nem fertőző.

    A pikkelysömörben szenvedő betegek részére biztosítani kell a megfelelő kezelést.

    A pikkelysömörben szenvedő 125 millió beteg szavát meg kell hallgatni.

Szegeden, 2015. október 28-án